Szövés-fonás, kendertilolás, lekvárfőzés, dagasztás, kelesztés és végül kemencés lángossütés – szinte felsorolhatatlan az a sok tevékenység, amiket a Tornyai Tájházban kipróbálhattak 2022. október 11-én, kedden az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjai, Bálint Erika tanítványai a Pro Move Arad Egyesület által szervezett kiránduláson.
Az egykori alföldi paraszti lét hétköznapjait bemutató népi gyűjtemény létrehozói, Tóth Piroska és Suttyák András 17 esztendő házigazdai tapasztalatával mutatták be és szerettették meg a gyerekekkel azokat a foglalatosságokat, amelyek nem is olyan rég – talán még szüleik kisiskolás korában is – a mindennapok részét jelentették.
A magyar határ menti Tornyán működő tájházban (amelynek háttérintézménye, a Pro-Pir-Kult Egyesület idén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját) megtalálható mindaz, ami hajdanán a háztáji gazdálkodás munkaeszköze volt. Régen a falusi ember szinte mindent maga állított elő, úgyhogy a köztiszteletnek örvendő, országhatáron túl is hírnévnek örvendő Piroska néni–Bandi bácsi páros „múzeumában” fellelhető szerszámok és gépek egyedi darabok. Értéküket növeli, hogy egytől egyig működőképesek, így a gyerekek kipróbálhatták a szövőgépet és a rokkát, a kendertilolót vagy a fatüzelésű disznóperzselőt. Október lévén az őszi betakarítási munkálatokba, például a kukoricamorzsolásba is belekóstolhattak a vendégek, a szemeket pedig a tájház két négylábú lakójával, a bárányokkal etethették fel.
Az egyik fő programpont volt a kenyértészta közös dagasztása és kelesztése, majd nyújtása, végül a nádszárral hevített kemencében a hagyományos kenyérlángos megsütése – no meg elfogyasztása. Legalább oly lelkesedéssel vágtak bele a gyerekek a szilvaszedésbe majd a szőlő szüretelésébe. A házigazdáktól megtanulhatták a szilvalekvárfőzés fortélyait, s még ajándékba is kaptak egy-egy üveg szilvaízt.
A szívélyes vendégfogadás és a feledhetetlen élmények örökké emlékezetessé tették a gyerekek számára az ottlétet.
A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által. A Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat keretében a gyerekek szeptemberben a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet látógatóközpontját keresték fel, október 6., a nemzeti gyásznap előtt két nappal pedig a világosi fegyverletételi tárgyalások helyszínére kirándultak.
Ezzel a csoport megismerte szűkebb és tágabb környezetének természeti örökségét, növény- és vadvilágát, a magyar történelmi emlékhelyek egy részét, valamint a népszokásokkal, népi mesterségekkel, a háztáji gazdálkodás alapismereteivel gazdagodott.
Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik jelentős – még ha tragikus emlékű is – helyszínére látogattak 2022. október 4-én, kedden az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjai, Bálint Erika tanítványai a Pro Move Arad Egyesület szervezésében
A résztvevők elsőként az egykori Bohus-kastélyban működő Slavici–Monția Múzeumot keresték fel, ahol 173 évvel ezelőtt a fegyverletételi tárgyalások zajlottak a honvédsereg főparancsnoka, Görgey Artúr tábornok és az osztrák császári seregeket kisegítő oroszi cári hadsereg vezetői között.
Több okból is aktuális volt a világosi fegyverletétel (bár a konkrét kapituláció a közeli csigérszőllősi pusztán történt 1849. augusztus 13-án) helyszínének felkeresése: egyrészt két nappal a nemzeti gyásznap előtt történt, amikor is a világ magyarsága a forradalom véres megtorlására, a 13 honvédfőtiszt október 6-i aradi kivégzésére emlékezik, másrészt a diákok ettől a tanévtől tanulják a történelmet, így saját élményeket is gyűjthettek azokon a helyszíneken, amelyekről később a könyvekből fognak hallani.
A múzeumban lévő 1848–1849-es emléksarokban a forradalom aradi és világosi eseményeiről hallhattak előadást Laura Moț muzeológus és Pataky Lehel Zsolt újságíró, a Pro Move Arad Egyesület elnökének előadásában. Ioan Slavici román író munkásságával és Emil Monția zeneszerző munkásságával is megismerkedhettek a gyerekek, majd a környék néhai jótevőjeként tisztelt Bohusné Szőgyény Antónia szobrát keresték fel a kastélyparkban, és a Bohus család által építtetett díszkút vizét is megkóstolhatták.
A történelmi ismeretekbe való bevezetést gyalogtúra követte az egykori középkori vár romjaihoz. A kaptató igazi csapatépítő program is volt egyben, nem mellesleg Arad-Hegyalja festői tájában is gyönyörködhettek a fiatalok. A várrom körbejárása után a hegytetőn szabadprogram várt a gyerekekre, utána pedig a jól megérdemelt ebéd közben beszélhették meg a közös élményeket.
A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által. A Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat keretében a gyerekek szeptemberben a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet látógatóközpontját keresték fel, és még hátravan egy látogatás a Tornyai Tájházba.
Tintakészítés természetes alapanyagokból, a Maros-ártér Natúrpark növény- és állatvilágának megismerése – ez szerepelt az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjainak kora délutáni programjában 2002. szeptember 14-én, szerdán, a Pro Move Arad Egyesület által szervezett kirándulás alkalmával.
A civil szervezet és a magyar iskolaközpont közti partnerség keretében keresték fel Bálint Erika tanító és diákjai a tájvédelmi körzet látogatói központját az aradiak népszerű kirándulóhelyén, a Csálai-erdőben. A park munkatársa, Florin Hălăstăuan mesélte el az Aradtól a román–magyar határig 80 km-en át kanyargó folyó mentén lévő természetvédelmi terület létrehozásának történetét, beszélt arról, hogy a Maros milyen fontos szerepet töltött be Arad és a vonzáskörzete életében, a víz- és környezetvédelem jelentőségéről, a szennyezés hosszú távú következményeiről. A Maros-ártér őshonos és invazív fajairól, az itt fellelhető növényekről és itt élő állatokról is hallhattak a gyerekek ismertetőt.
Az elméleti bemutató követően műhelymunkán vettek részt a tanulók: a ranger a környéken fellelhető természetes alapanyagok felhasználásával mutatta be a tintakészítés ősi módszerét, a gyerekek pedig lúdtollal írhattak az előállított tintával.
A helyszínen elfogyasztott ebédet követően a tanösvényen tettek meg rövid túrát a diákok, ami után szabadprogram állt rendelkezésükre, hogy levezessék a fölös energiákat, kora este pedig bérelt autóbusszal tértek vissza az iskolához.
A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által, a Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat révén. A gyerekek a közeljövőben a Tornyai Tájházba és a világosi várromhoz is ellátogathatnak.
A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradi születésű Tóth Árpádot.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, ahol végül is rabul ejtette az irodalom.
Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. November 7. a halálának 93. évfordulója. Pataky Lehel Zsolt rádióösszeállítása az Aradi Híreken és alább is meghallgatható:
Jámbor Ilona könyvet és dokumentumjátékot írt az 1956-os magyar forradalmat követő egyik legnagyobb koncepciós perről. Utóbbi 2016 novemberében mutatták be Pécskán.
A pécskai 1956-os emlékmű
Szoboszlay Aladár szerepében Schwarz Károly
Sok érdeklődő volt az iskola dísztermében
65 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én vonultak be a szovjet tankok Magyarországra, és megkezdődött a kommunista terror elleni felkelés véres megtorlása. A magyar kormány november 4-ét 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.
1956-ot követően a határon túli területeken is példát statuáltak a kommunista diktatúrák, a forradalommal szimpatizálók tucatjait zárták börtönbe vagy végezték ki.
Romániában a Szoboszlay Aladár, a temesvári születésű pécskai és aradi római katolikus pap nevével fémjelzett Szoboszlay-per volt az egyik legnagyobb koncepciós per. Az aradi In Memoriam 1956 Egyesület elnöke, Jámbor Ilona könyvet és dokumentumjátékot írt erről, utóbbit öt évvel ezelőtt, 2016. novemberében, a forradalom 60. évfordulóján mutatták be Pécskán a Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület és a Battonyai Színjátszó Szakkör amatőr színészei. Az Aradi Hírek akkori beszámolója itt található meg.
Pataky Lehel Zsolt összeállítása a Temesvári Rádió Magyar adásában hangzott el:
Legutóbbi hozzászólások