Népszokásokkal ismerkedtek aradi diákok a Tornyai Tájházban

Népszokásokkal ismerkedtek aradi diákok a Tornyai Tájházban

Szövés-fonás, kendertilolás, lekvárfőzés, dagasztás, kelesztés és végül kemencés lángossütés – szinte felsorolhatatlan az a sok tevékenység, amiket a Tornyai Tájházban kipróbálhattak 2022. október 11-én, kedden az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjai, Bálint Erika tanítványai a Pro Move Arad Egyesület által szervezett kiránduláson.

Az egykori alföldi paraszti lét hétköznapjait bemutató népi gyűjtemény létrehozói, Tóth Piroska és Suttyák András 17 esztendő házigazdai tapasztalatával mutatták be és szerettették meg a gyerekekkel azokat a foglalatosságokat, amelyek nem is olyan rég – talán még szüleik kisiskolás korában is – a mindennapok részét jelentették.

A magyar határ menti Tornyán működő tájházban (amelynek háttérintézménye, a Pro-Pir-Kult Egyesület idén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját) megtalálható mindaz, ami hajdanán a háztáji gazdálkodás munkaeszköze volt. Régen a falusi ember szinte mindent maga állított elő, úgyhogy a köztiszteletnek örvendő, országhatáron túl is hírnévnek örvendő Piroska néni–Bandi bácsi páros „múzeumában” fellelhető szerszámok és gépek egyedi darabok. Értéküket növeli, hogy egytől egyig működőképesek, így a gyerekek kipróbálhatták a szövőgépet és a rokkát, a kendertilolót vagy a fatüzelésű disznóperzselőt. Október lévén az őszi betakarítási munkálatokba, például a kukoricamorzsolásba is belekóstolhattak a vendégek, a szemeket pedig a tájház két négylábú lakójával, a bárányokkal etethették fel.

Az egyik fő programpont volt a kenyértészta közös dagasztása és kelesztése, majd nyújtása, végül a nádszárral hevített kemencében a hagyományos kenyérlángos megsütése – no meg elfogyasztása. Legalább oly lelkesedéssel vágtak bele a gyerekek a szilvaszedésbe majd a szőlő szüretelésébe. A házigazdáktól megtanulhatták a szilvalekvárfőzés fortélyait, s még ajándékba is kaptak egy-egy üveg szilvaízt.

A szívélyes vendégfogadás és a feledhetetlen élmények örökké emlékezetessé tették a gyerekek számára az ottlétet.

A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által. A Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat keretében a gyerekek szeptemberben a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet látógatóközpontját keresték fel, október 6., a nemzeti gyásznap előtt két nappal pedig a világosi fegyverletételi tárgyalások helyszínére kirándultak.

Ezzel a csoport megismerte szűkebb és tágabb környezetének természeti örökségét, növény- és vadvilágát, a magyar történelmi emlékhelyek egy részét, valamint a népszokásokkal, népi mesterségekkel, a háztáji gazdálkodás alapismereteivel gazdagodott.

Történelmi emlékhelyekre látogattak október 6. előtt aradi diákok

Történelmi emlékhelyekre látogattak október 6. előtt aradi diákok

Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik jelentős – még ha tragikus emlékű is – helyszínére látogattak 2022. október 4-én, kedden az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjai, Bálint Erika tanítványai a Pro Move Arad Egyesület szervezésében

A résztvevők elsőként az egykori Bohus-kastélyban működő Slavici–Monția Múzeumot keresték fel, ahol 173 évvel ezelőtt a fegyverletételi tárgyalások zajlottak a honvédsereg főparancsnoka, Görgey Artúr tábornok és az osztrák császári seregeket kisegítő oroszi cári hadsereg vezetői között.

Több okból is aktuális volt a világosi fegyverletétel (bár a konkrét kapituláció a közeli csigérszőllősi pusztán történt 1849. augusztus 13-án) helyszínének felkeresése: egyrészt két nappal a nemzeti gyásznap előtt történt, amikor is a világ magyarsága a forradalom véres megtorlására, a 13 honvédfőtiszt október 6-i aradi kivégzésére emlékezik, másrészt a diákok ettől a tanévtől tanulják a történelmet, így saját élményeket is gyűjthettek azokon a helyszíneken, amelyekről később a könyvekből fognak hallani.

A múzeumban lévő 1848–1849-es emléksarokban a forradalom aradi és világosi eseményeiről hallhattak előadást Laura Moț muzeológus és Pataky Lehel Zsolt újságíró, a Pro Move Arad Egyesület elnökének előadásában. Ioan Slavici román író munkásságával és Emil Monția zeneszerző munkásságával is megismerkedhettek a gyerekek, majd a környék néhai jótevőjeként tisztelt Bohusné Szőgyény Antónia szobrát keresték fel a kastélyparkban, és a Bohus család által építtetett díszkút vizét is megkóstolhatták.

A történelmi ismeretekbe való bevezetést gyalogtúra követte az egykori középkori vár romjaihoz. A kaptató igazi csapatépítő program is volt egyben, nem mellesleg Arad-Hegyalja festői tájában is gyönyörködhettek a fiatalok. A várrom körbejárása után a hegytetőn szabadprogram várt a gyerekekre, utána pedig a jól megérdemelt ebéd közben beszélhették meg a közös élményeket.

A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által. A Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat keretében a gyerekek szeptemberben a Maros-ártér Tájvédelmi Körzet látógatóközpontját keresték fel, és még hátravan egy látogatás a Tornyai Tájházba.

A Maros-ártér tájvédelmi körzet élővilágával ismerkedtek aradi diákok

A Maros-ártér tájvédelmi körzet élővilágával ismerkedtek aradi diákok

Tintakészítés természetes alapanyagokból, a Maros-ártér Natúrpark növény- és állatvilágának megismerése – ez szerepelt az aradi Csiky Gergely Főgimnázium IV. B osztályos diákjainak kora délutáni programjában 2002. szeptember 14-én, szerdán, a Pro Move Arad Egyesület által szervezett kirándulás alkalmával.

A civil szervezet és a magyar iskolaközpont közti partnerség keretében keresték fel Bálint Erika tanító és diákjai a tájvédelmi körzet látogatói központját az aradiak népszerű kirándulóhelyén, a Csálai-erdőben. A park munkatársa, Florin Hălăstăuan mesélte el az Aradtól a román–magyar határig 80 km-en át kanyargó folyó mentén lévő természetvédelmi terület létrehozásának történetét, beszélt arról, hogy a Maros milyen fontos szerepet töltött be Arad és a vonzáskörzete életében, a víz- és környezetvédelem jelentőségéről, a szennyezés hosszú távú következményeiről. A Maros-ártér őshonos és invazív fajairól, az itt fellelhető növényekről és itt élő állatokról is hallhattak a gyerekek ismertetőt.

Az elméleti bemutató követően műhelymunkán vettek részt a tanulók: a ranger a környéken fellelhető természetes alapanyagok felhasználásával mutatta be a tintakészítés ősi módszerét, a gyerekek pedig lúdtollal írhattak az előállított tintával.

A helyszínen elfogyasztott ebédet követően a tanösvényen tettek meg rövid túrát a diákok, ami után szabadprogram állt rendelkezésükre, hogy levezessék a fölös energiákat, kora este pedig bérelt autóbusszal tértek vissza az iskolához.

A kirándulást a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által, a Hagyományőrző kirándulások szórványban élő iskolások számára című pályázat révén. A gyerekek a közeljövőben a Tornyai Tájházba és a világosi várromhoz is ellátogathatnak.

Aradon született a magyar líra legelégikusabb költője, Tóth Árpád

Aradon született a magyar líra legelégikusabb költője, Tóth Árpád

A magyar líra legelégikusabb poétájának tartják az aradi születésű Tóth Árpádot.

Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából Debrecenbe, ahol végül is rabul ejtette az irodalom.

Aradon azonban próbálják a köztudatban tartani, hogy ott látta meg a napvilágot. November 7. a halálának 93. évfordulója. Pataky Lehel Zsolt rádióösszeállítása az Aradi Híreken és alább is meghallgatható:

Dokumentumjáték a Szoboszlay-perről

Dokumentumjáték a Szoboszlay-perről

Jámbor Ilona könyvet és dokumentumjátékot írt az 1956-os magyar forradalmat követő egyik legnagyobb koncepciós perről. Utóbbi 2016 novemberében mutatták be Pécskán.

65 évvel ezelőtt, 1956. november 4-én vonultak be a szovjet tankok Magyarországra, és megkezdődött a kommunista terror elleni felkelés véres megtorlása. A magyar kormány november 4-ét 2013-ban hivatalosan is nemzeti gyásznappá nyilvánította.

1956-ot követően a határon túli területeken is példát statuáltak a kommunista diktatúrák, a forradalommal szimpatizálók tucatjait zárták börtönbe vagy végezték ki.

Romániában a Szoboszlay Aladár, a temesvári születésű pécskai és aradi római katolikus pap nevével fémjelzett Szoboszlay-per volt az egyik legnagyobb koncepciós per. Az aradi In Memoriam 1956 Egyesület elnöke, Jámbor Ilona könyvet és dokumentumjátékot írt erről, utóbbit öt évvel ezelőtt, 2016. novemberében, a forradalom 60. évfordulóján mutatták be Pécskán a Kisebbségi Hagyományőrző Egyesület és a Battonyai Színjátszó Szakkör amatőr színészei. Az Aradi Hírek akkori beszámolója itt található meg.

Pataky Lehel Zsolt összeállítása a Temesvári Rádió Magyar adásában hangzott el:

Az előadásról készült video:

Hagyományőrző és Sportnap Szentpálon

Hagyományőrző és Sportnap Szentpálon

A Pro Move Arad Egyesület 2021. június 19-én, szombaton a szentpáli futballpályán szervezte meg a Hagyományőrző és Sportnap elnevezésű rendezvényt a „Közösségépítés tömegsport és hagyományőrzés által elnevezésű program keretében”, a Magyar Kormány támogatásával – számolt be az Aradi Hírek.

A projekt a 2020-as évre nyert támogatást, de a koronavírus-járvány és az ellene hozott hatósági intézkedések miatt el kellett halasztani, és a romániai korlátozások részleges feloldásával csak 2021. június elseje után nyílt lehetőség a tömegrendezvények megszervezésére.

A programok délelőtt kezdődtek mesevetítéssel a legkisebb korosztálynak (óvodásoknak és karon ülőknek), akiket pedig nem kötött le a mesék világa, a sátrak árnyékában különböző kézműves foglalkozásokon vettek részt, rajzolhattak, színezhettek, gyurmázhattak, de még az arcfestést is kipróbálhatták.

Kézműveskedés

A délben tartott megnyitóünnepségen Pataky Lehel Zsolt, a Pro Move Arad Egyesület elnöke üdvözölte a meghívottakat és az érdeklődőket, megköszönve a rendezvény lebonyolításához szükséges felszerelések és eszközök vásárlásában nyújtott támogatást a Magyar Kormánynak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, valamint a helyszín biztosítását és a kétkezi munkában megnyilvánuló segítséget az RMDSZ szentpáli szervezetének és az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) szentpáli szervezetének.

Sandu Krisztián, Sofronya község (közigazgatásilag oda tartozik Szentpál) polgármestere örömét fejezte ki, hogy ismét vendégül láthatták a közösségépítő és hagyományőrző ifjúsági és gyerekprogramot, s bízott benne, hogy ez már hagyománnyá válik.

A köszöntők után a Tornyai Tájház alapítói, Tóth Piroska, a Pro-Pir-Kult Egyesület elnöke és Suttyák András egy viharlámpás meggyújtásával az idei Parasztolimpia lángját is meggyújtották, majd a vetélkedőre benevező gyerekek olyan versenyszámokban mérhették össze ügyességüket, amelyeket a népies mesterségek, régi használati eszközök „inspiráltak”: volt talicskázás, zsákban futás, „kotlóültetés”, kötélhúzás, fonalgombolyítás, vízhordás és dinnyeevés.

Meggyújtják az olimpia lángját

Az eredményhirdetés és a díjkiosztás után – emlékérmét, emléklapot és cukorkát kaptak az „olimpikonok” – a temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület jelenlévő tagjai tartottak bemutatót és foglalkozásokat íjászkodásból, dárdahajításból és ostorcsattogtatásból, az érdeklődők, gyerekek, tinédzserek és felnőttek is kipróbálhatták az eszközöket. Az egyesület tevékenységéről Benedek Márk edző tartott ismertetőt.

A programok végén a meghívottak, résztvevők és érdeklődők elfogyasztották a helyben főzött hagyományos bográcsost, ami után a gyerekek birtokba vették a futballpályán felállított minifocipályát, kosárlabdapalánkot, tollaslabdapályát, egyéb szabadidős sporteszközöket – a szabadprogram kifulladásig tartott.

Aradi Hírek: Szántay Lajos munkásságával ismerkedtek a diákok

Aradi Hírek: Szántay Lajos munkásságával ismerkedtek a diákok

Arad és Gyula szecessziós építészetével, Szántay Lajos néhai aradi műépítész munkásságával kapcsolatos vetélkedőt szerveztek a két testvértelepülés középiskolás diákjainak tavaly, és ezt folytatták idén is számolt be az Aradi Hírek portál.

A koronavírus-járvány miatt azonban most csak aradi diákok jelentkezését várták, viszont két korosztályban is, ugyanis az alsó tagozatosokat is bevonták.

Díjátadó a Kultúrpalotában | Fotó: PLZS

A diákoknak azonosítaniuk kellett, és fel kellett keresniük jellegzetes köz- és lakóépületeket, bérpalotákat, illetve egy fotópályázatra is fényképeket kellett készíteniük. A díjkiosztó ünnepséget a szecesszió világnapján, június 10-én tartották az aradi Kultúrpalotában.

Pataky Lehel Zsolt is ott járt, és riportot készített a Temesvári Rádió Magyar adása számára Hallgassa meg:

„Életem legjobb napja!”

„Életem legjobb napja!”

A Pro Move Arad Egyesület 2019. június 8-án az Arad megyei Szentpálon szervezte meg a Parasztolimpia – Ifjúsági és Sportnap elnevezésű rendezvényt a Magyar Kormány, a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, partnerségben a helyszínt biztosító szentpáli RMDSZ-szervezettel és a versenyszámokat lebonyolító tornyai Pro-Pir-Kult Egyesülettel.

A parasztolimpiát azzal a céllal hirdette meg a Pro Move Arad Egyesület, hogy az Arad megyei szórványközösségek fiataljaiban, akik fokozottan ki vannak téve az asszimiláció veszélyeinek, erősítse a magyarságtudatot, ugyanakkor a testmozgásra, az egészséges életre nevelje, de a hagyományokkal, a népi használati eszközökkel is megismerkedtesse őket.

Pataky Lehel Zsolt egyesületi elnök és Sandu Krisztián alpolgármester köszöntője után a tornyai tájház alapítói, gyakorlott és tapasztalt „olimpikonok”, Tóth Piroska és Suttyák András ismertették az olimpiai szimbólumokat, majd sor került az olimpiai láng – egy hagyományos viharlámpás – meggyújtására is.

A különböző korosztályú fiatalok – mintegy ötvenen – olyan „sportágakban” mérhették össze a tudásukat és ügyességüket, mint a kukoricafosztás és -morzsolás, célba dobás kasba és szakajtóba krumplival, „malachajtás” az ólba, talicskázás, vízhordás kandlival, rongylabda-terelgetés seprűvel, zsákban futás és természetesen a nagy népszerűségnek örvendő kötélhúzás.

Ha nem fáradtak volna bele az olimpiába a résztvevők, Jalgóczy Gyula egy modernebb sportággal tett róla, hogy megizzassza a fiatalokat: a zumbabemutatóval, amibe egyébként a szülők egy része is bekapcsolódott.

A kisjenői Phoenix Archery Hagyományőrző és Sportíjászklub alapítótagjai közül Kis-Nagy Zoltán és Ozsvár András tartott érdekfeszítő bemutatót az íjászatról mint életformáról, ismertették a hun harci viseletet, a különböző íjfajtákat, nyilazási technikákat, majd a gyerekek célba is lőhettek egysíkú, illetve háromdimenziós céltáblákra.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából ebédre is vendégül láthatták a szervezők a fiatalokat, a támogatásból megvásárolt alapanyagokból a szentpáli partnerek főztek ízletes – ezt is a hagyományőrzés jegyében – bográcsost. Ebéd után a támogatásból beszerzett sporteszközök „birtokba vétele” szerepelt a porgramban: kerékpározás bóják között, kapura lövés focilabdákkal, kosárra dobás, asztaltenisz, tollaslabdázás, hulahopp karikázás stb.

A helybéli fiatalok magyarként élhettek meg egy nagyszerű közöségi rendezvényt, amelyen anyanyelvükön beszélhettek egymás közt, a szervezőkkel és a meghívottakkal, nem egy gyerek távozóban azt mondta: „ez volt életem legjobb napja!”.

Köszönet érte a főtámogatónak, a partnerszervezeteknek, a meghívottaknak és a szervezésben segédkezőknek, akik egy csodálatos napot varázsoltak a szentpáli fiataloknak.

100 év – Objektíven keresztül

100 év – Objektíven keresztül

2018. december 14-én az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumban nyitották meg a Pro Move Arad Egyesület 100 év – objektíven keresztül című fotókiállítását.

Az Arad megye épített és szellemi örökségét ápoló és népszerűsítő civil szervezet a Magyar Kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával szervezett az iskolában fotókört az általános és középiskolás diákoknak, akik a témavezetésért felelős szakmai irányító, László Ferenc hivatásos fotós és operatőr felügyelete mellett készítették el alkotásaikat.

A kiállítás témája az I. világháború vége, a román közigazgatás óta eltelt száz év korszakainak, illetve az aradi múlt és jelen közti átmenet bemutatása jellegzetes aradi magán- és középületek, utcarészletek bemutatásával.

A képeken az aradi múlt és jelen közti átmenet látható. A kiállított 15 munka egy része a pillanatot ragadja meg, néhány a román jelképek előtérbe tolulására fókuszál, míg mások a technika, a fotómontírozás eszközével hasonlítják össze a letűnt kort a jelennel.

Aradi Magyar Költészet Napja – II

Aradi Magyar Költészet Napja – II

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány támogatásával másodszor rendezte meg a Pro Move Arad Egyesület az Aradi Magyar Költészet Napját, 2018. november 21-én, mely része volt a 90 éve elhunyt Tóth Árpádra, a magyar líra aradi születésű, kiemelkedő képviselőjének tiszteletére szervezett megemlékezéseknek.

A költő, szerkesztő és műfordító halálának évfordulóján, november 7-én a Tóth Árpád Irodalmi Körben vetítettük le azt a dokumentumfilmet, amelyet a 2017-es megemlékezés alkalmával készített a Pro Move Arad Egyesület a Communitas Alapítvány támogatásával.

Az Arad Megyei Könyvtárban zajlott eseményen felolvasásokkal közreműködtek az ágyai Olosz Lajos Általános Iskola diákjai, akiket Erdős Márta magyartanár készített fel. A kör tagjai közül Tóth Árpád-verseket szavalt Regéczy Szabina Perle körelnök, Czernák Ferenc, Nagy Gizella, Kolumbán Zsolt és Hevesi József, míg dr. Brauch Magda nyelvész, nyugalmazott magyartanár Tóth Árpád impresszionizmusáról tartott előadást. A rendezvény szeretetvendégséggel ért véget a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően – számolt be az Arad Hírek.

Brauch Magda előadása Tóth Árpádról a könyvtárban

November 21-én az aradi Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpádról elnevezett dísztermében zajlott az Aradi Magyar Költészet Napja II. kiadásának főrendezvénye. Spier Tünde iskolaigazgató köszöntötte a nagy számban megjelent diákokat és a pedagógusokat, majd Pataky Lehel Zsolt, az egyesület elnöke ismertette a civil szervezet törekvéseit, hogy a másodszor megszervezett Aradi Magyar Költészet Napjával nemcsak Tóth Árpád emléke előtt tisztelgünk, hanem a néhai és a kortárs aradi magyar tollforgatókra is fel akarjuk hívni a figyelmet, a szárnybontogató fiataloknak is megjelenési fórumot kívánunk biztosítani.

A főgimnázium középiskolai tagozatos diákjai közül Köteles Nikolett, Mártonfi Gedeon, Naschauer Kinga, Musteața Izabella, Andó Karina, Godó Ákos és Tóthpál Eszter szavalatokkal, levélrészletek felolvasásával és megzenésített versekkel mutatták be a költő magánéletét, debreceni kibontakozását és munkásságát. Az igényesen összeállított műsort Rudolf Ágnes magyartanár irányításával készítették el a fiatalok. Ezt követően az ödötikes Lészay Sarolta és Gyarmati Tímea is szavalattal állt a közönség elé. A megemlékezés alkalmával a díszterem előterében kiállították azokat a versillusztrációkat, amelyeket az általános és középiskolás tanulók készítettek az évfordulóra.

Diákok által készített Tóth Árpád-versillusztrációk

Siska-Szabó Hajnalka képzőművész-rajztanár elmondta, hogy mintegy 80 alkotás készült el, ebből 40 volt megtekinthtő meg. A Communitas Alapítvány jóvoltából a közreműködő diákokat egyenként 20 lej értékű ajándékutalványokkal, a rajzolókat ecset- és temperakészlettel jutalmazták a szervezők.